Menü

Felnőtt labdarúgóink az utánpótlás mellett is dolgoznak

2020. Április 11
1017
Felnőtt labdarúgóink az utánpótlás mellett is dolgoznak

Legutóbb megismerkedtünk a labdarúgók U10-es és U11-es korosztályának vezetőedzőjével, ezúttal pedig két segítőjét, Simon Krisztiánt és Peszmeg Viktort faggattuk. Bár ők még a felnőtteknél is játszanak, de már az edzői szakmába is belekóstoltak.

 

Hogyan alakult ki bennetek, hogy edzőként is szeretnétek dolgozni?

Simon Krisztián: Még új vagyok az edzői szakmában. Most lesz 1 éve, hogy megkeresett a felnőtt csapat vezetőedzője, Gabala Krisztián, hogy mit szólnék ahhoz, ha az aktív labdarúgás mellett edzői állást is ajánlana nekem. Bevallom, váratlanul ért a kérdés, de nem tagadom, hogy már kacérkodtam a gondolattal, hogy mi lenne, ha a jövőben ezzel foglalkoznék… Ezért gondolkodás nélkül elfogadtam az ajánlatot és izgatottan vágtam bele a munkába.

Peszmeg Viktor: Amikor még Siófokon futballoztam edzői papír nélkül rendelkeztem, de többször is megkérték a felnőtt csapat játékosait, hogy látogassanak el néhány utánpótlás edzésre. Nagyon tetszett a gyerekek lelkesedése és a foci iránti szeretetük és maguk az edzések is. Azután Soroksárra igazoltam és mivel támogatták, hogy a játékosok képezzék magukat, így nem volt kérdés, én is elvégeztem a C-licences edzői képzést.

 

Mindketten az U10-es és U11-es korosztállyal foglalkoztok. Mit kell tudni ezekről a csapatokról?

S. K.: Ahogy figyelemmel kísérem a középső szekció csapatait, a legnagyobb különbséget ennél a két korosztálynál látom. Itt nem a játékkészségre gondolok, hanem az élettani, de leginkább a gondolkozásbeli különbségekre. Véleményem szerint az U10-es korosztály viselkedésében még nagyon gyerekes a pályán és azon kívül is – ami természetes –, addig az U11-es játékosok már különbséget tudnak tenni, mikor van helye a bolondozásnak és mikor a komoly munkának. Tisztelet a kivételeknek!

P. V.: Gyárfás Róberttel és Simon Krisztiánnal közösen dolgozunk ezekkel a korosztályokkal és úgy gondolom, hogy rengeteg ügyes és tehetséges gyerek pallérozódik a kezünk alatt.

 

 

Mik a céljaitok a csapatokkal?

S. K.: Lesarkítva a legfőbb célom az, hogy a gyerekeknek a lehető legjobb módon képesek legyünk labdás és labda nélküli alapokat adni, illetve olyan kis tanácsokat, tippeket beléjük sulykolni, hogy az a kolléga, aki átveszi majd őket már tovább tudjon velük lépni egy magasabb szinten és ne mondja azt a gyerekeknek, hogy „ezt már tudnotok kéne”.

P. V.: Erre az évre a céljaim a csapatokkal, hogy mihamarabb lehessen újra edzést tartani és minél többet fejlődni, de ez sajnos nem csak rajtunk múlik. A jövőre nézve pedig nekem is az, hogy minél több ügyes és tehetséges futballistát tudjunk a felsőbb korosztályoknak kinevelni. Valamint, hogy minden játékos képességéhez mérten fejlődni tudjon és erősíteni tudjuk, amiben gyengébbek és az erősségeiket még magasabb szintre emelni.

 

Hogyan motiváljátok magatokat és a gyerekeket a jelenlegi helyzetben?

S. K.: Mivel jelenleg még én is aktív játékos vagyok, tudom mekkora jelentősége van annak, hogy ne álljak le és az egyéni edzéstervet becsülettel elvégezzem. Véleményem szerint a gyerekeket sem nagyon kell motiválni, hiszen mindenkiben megvan a labdarúgás iránti játék szeretete, ezért biztos vagyok benne, hogy reggeltől estig rugdossák a labdát akár a kertben, akár a téren, akár a lakásban a szülők legnagyobb örömére. És ha még a kollégám, Gyárfás Róbert által kiküldött feladatokat is elvégzik, akkor panaszra nem lehet semmiféle okunk. Itt megemlíteném, hogy nem csak fizikai, de „szellemi” edzéssel is próbáljuk a gyerekeket a szülőkkel együtt aktívan tartani. Ezért tervben van egy állandó online kvízjáték is, amennyiben vevők rá.

P. V.: A kialakult sajnálatos helyzetben mindenkinek saját magát kell otthon képeznie a lehetőségeihez mérten és figyelve arra, hogy minél többet foglalkozzon a futballal, persze a tanulást nem elhanyagolva. Ezek a szituációk is hozzá tudnak járulni a játékosok mentális fejlődéséhez, hozzáállásához, hogy hasonló helyzetekben mennyire tudnak elhivatottak lenni a foci iránt és úgymond profin gondolkozni.

 

Mivel töltitek az edzéseken kívül a szabadidőtöket?

S. K.: A nyár folyamán fogom befejezni a mester diplomámat a Testnevelési Egyetemen, ezért minden időmet a házi dolgozatokra és a szakdolgozatom írására fordítom, melynek határideje eléggé a nyakamon van. Mikor éppen nem ezeket írom, az időm nagy részét a konyhában töltöm főzéssel.

P. V.: Sajnos megsérültem az utolsó edzőmeccseink egyikén és elszakadt a keresztszalag a térdemben. A műtétem is tolódik a vírus miatt, de ebben az időben sokat szobakerékpározok és erősítem a lábamat, hogy minél jobb állapotban legyen a műtét előtt és utána is. Mióta kertes házban lakunk nagy szenvedélyemmé vált a kertészkedés, így amennyi időt lehet, az edzések mellett a kertben töltök.

 

Vigyázzunk egymásra! Hajrá BVSC!

 

Vissza a hírekhez | Vissza a hírcsoporthoz