Menü

„Szívügyem a birkózás”

2020. Május 26
850
„Szívügyem a birkózás”

Folytatjuk birkózó edzőinket bemutató sorozatunkat, amelyben ezúttal Kovács Leventével beszélgettünk. Az Erdélyből származó szakember a BVSC szabadfogású szakágának munkájáért felel és szeretné, ha a saját utánpótlásból nevelnék ki a jövő tehetségeit.

 

Mielőtt még rátérnénk az edzőségre, kezdjük a legelején. Mikor kezdődött a kapcsolatod a birkózással?

Erdélyből származom, ahol édesapám egy sportiskola igazgatója volt Székelyudvarhelyen évtizedeken keresztül. E mellet pedig birkózó szakedző is volt, így nekem tulajdonképpen nem is volt más választásom 5 éves koromban, amikor gyerekként ott álltam, hogy valamit kellene sportolni. Akkor számomra nem volt kérdés, hogy a birkózás lesz a választott sportág. Most 52 éves vagyok, így már 47 éve folyamatosan kapcsolatban vagyok valamilyen szinten a sportággal.

 

Akkor egyértelmű volt az is, hogy edzőként is a sportág mellett maradsz?

Ez úgy alakult ki, hogy 21 évesen kerültem ide. Előtte román színekben a válogatottban versenyeztem. Mielőtt átjöttem volna Magyarországra, elvégeztem az alapfokú edzői képzést és végül itt szereztem meg a felsőfokú képesítést. Eredetileg gépészmérnök vagyok és szakképzést irányítok. E mellett pedig a birkózást mindig szívügyemnek tekintettem, így a versenyzés után nem volt kérdés számomra, hogy folytatom edzőként is.

 

 

Mióta dolgozol a BVSC-nél?

Tavaly januárjában kerültem ide, előtte a Vasasnál és az FTC-nél is edzősködtem. Illés Gergely szakosztályvezetővel már régebbre nyúlik vissza az ismerettségünk, aztán ő szólt, hogy a BVSC-nél építené tovább az utánpótlást és szeretné, ha én is itt dolgoznék. Örömmel vállaltam el a feladatot és bekapcsoltam a munkába három kisebb vidéki, kihelyezett szakosztályt is. A munkába a 81 éves apukám is besegít még, de én többnyire a Tatai úton a központi edzéseken dolgozom Gergővel. Az utánpótlás és felnőtt korosztálynak közösen tartjuk az edzéseket.

 

A szakmai munkának melyik része tartozik hozzád?

Mivel szabadfogású birkózó voltam, így ezzel a szakággal foglalkozom elsősorban. Minden gyerek, amikor elkezdi a birkózást, mindkét fogásnem elemeiből megtanul alapokat. Aztán amikor versenyzővé válik, akkor eldől, hogy melyik szakág felé megy el. Bár itthon a kötöttfogás a népszerűbb, de a BVSC-nél van ifjúsági és junior korú szabadfogású birkózónk is, akik máshonnan jöttek. A hosszútávú cél viszont az, hogy a saját utánpótlásunkból építsük fel a BVSC versenyzőit mindkét szakágban.

 

Vissza a hírekhez | Vissza a hírcsoporthoz