Menü

Zuglói hősök: Székely Éva

2019. November 24
1092
Zuglói hősök: Székely Éva

Olimpiai bajnok úszó, mesteredző, gyógyszerész. A „pillangókisasszonynak” is becézett Székely Évától egy nagyon fontos dolgot megtanult a sportvilág: „Sírni csak a győztesnek szabad!”. A Nemzet Sportolójával foglalkozunk a Zuglói Hősök 4. részében.

„Gyere Ferkó, gyere!” harsogtak 1936 nyarán a csillaghegyi strandon is Pluhár István szavai, a berlini olimpia, férfi 100 méteres gyorsúszó fináléjának rádióközvetítésében. A magyar arannyal záruló döntő után egy akkor 9 éves leány elhatározta, hogy ő is olimpiai bajnok akar lenni és a dobogó legfelső fokán szeretné hallgatni a magyar himnuszt. Székely Éva többek között erről az élményéről is ír, a sportszerető emberek körében kötelező olvasmánynak számító, „Sírni csak a győztesnek szabad!” c. könyvében.

Székely Éva 1927. április 3-án született Budapesten. Hamar megszerette az úszást és 1938-ban a legendás mesteredző, Sárosi Imre fedezte fel, hogy akár olimpiai bajnok is lehet a fiatal leányból, amit szüleivel is közölt. Így addigra már élete elhatározásával a szeme előtt, a Ferencvárosban kezdi meg pályafutását Székely Éva. 1940-ben már magyar bajnoknak mondhatja magát – amiből összesen 44-et nyert pályafutása alatt –, a második világháború borzalmai miatt viszont 1941 és 1945 között zsidó származása miatt hivatalosan nem úszhatott, de 45’-ben 100 méter mellen országos csúccsal tért vissza.

Két évvel később Monte Carloban az Európa-bajnokságon 200 méter mellen ezüstérmes, majd az 1948-as londoni olimpián ugyanezen a távon negyedik lett, a 4x100 méteres gyorsváltóval pedig 5. helyezett, de a felkészülés során hetekig betegség hátráltatta. A következő évben nevelőedzője a BVSC-hez – akkori nevén Bp. Lokomotív – szerződik, ahova Székely is követi őt.

Az 1952-es ötkarikás játékokra már jó esélyekkel készülhetett, mégis keresztülhúzhatta volna álmait egy rendkívüli esemény. A helsinki olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtáborban a magyar sportolókat.

„Hegyi Gyula mutatta be a versenyzőket. Amikor rám került a sor, Rákosi megjegyezte: - Egy ilyen kis nő hogy fogja legyőzni azokat a magas amerikai lányokat?

A legérzékenyebb pontomon érintett. Évek óta bosszankodtunk Killermann Klárival, hogy mi vagyunk a legkisebbek. Rávágtam: – Hát ön sem valami magas, mégis egy egész országot vezet!” – idézi fel az emlékeket „Sírni csak a győztesnek szabad!” c. könyvében.

 

 

Ez az esemény szerencsére nem befolyásolta abban, hogy Finnországban elérje élete álmát. Az 1952-es olimpián 2:51.7-es idővel – új olimpiai csúccsal – nyerte meg a 200 méteres mellúszás fináléját, majd 3 másodperccel megelőzve a másodikként záró Novák Évát.

„Ma is kristály tisztán emlékszem a taktikámra, amit sikerült is megvalósítanom. A 200 méteres táv nagy részében Novák Éva derekánál úsztam és csak az utolsó métereken hajráztam le. Hazaérkezésem után először láttam édesapámat sírni. Egyébként ez volt életem legboldogabb időszaka, pedig semmi extra jutalmat nem osztottak. A MÁV Kórház patikájában dolgoztam gyógyszerészként – mint élsportoló napi két óra munkaidő kedvezményt kaptam. És egy fokozattal előbbre léptettek, ha jól emlékszem tanácsos lett a besorolásom, amivel jelképes fizetésemelés is járt” – emlékezett vissza később a bajnoknő a Magyar Olimpiai Bizottságnak adott interjújában a fényes sikerre.

Négy évvel később Melbourne-ben ugyanezen a távon második lett. Ő úszta először a világon végig a 200 métert pillangózva – akkor még nem volt külön szám a pillangó –, ezért kapta a „pillangókisasszony” nevet.

1950-ben szerzett gyógyszerész diplomát és a MÁV-kórház gyógyszertárában dolgozott. 1965-ben úszószakedzői végzettséget szerzett, négy évvel később pedig mesteredzői címet kapott. Viszont már korábban, 1958 óta edzősködött. Előbb a BVSC, majd a Ferencváros vezetőedzője volt. Lánya, Gyarmati Andrea az ő irányításával lett Európa-bajnok és olimpiai ezüst-, valamint bronzérmes.

Székely Éva életútját számos kitüntetéssel ismerték el. 1976-ban beválasztották a Hírességek Csarnokába, 1994-ben pedig a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek is tagja lett. 2004 óta a Nemzet Sportolója.

 

Fotók: MTI / Dutch National Archives

Vissza a hírekhez | Vissza a hírcsoporthoz