AZ EGYESÜLET TÖRTÉNETE

Több mint 110 éves a zuglói klub

Az egyesület megalakulása, az első évtizedek (1911 – 1944)

111 évvel ezelőtt, 1911 tavaszán alakult meg a Budapesti Vasutas Sport Club. Tudjuk a helyszínt, a VIII. ker. Kerepesi út 5. sz. alatt levő ún. nyolcház udvarán hozták létre az egyesületet. Az alapító tagok közül Király Géza és Garamszegi Árpád neve ismert, a tagok többsége más polgári egyesületekben sportoló vasutas volt. A BVSC a fővárosban a harmadik önálló vasutas sportegyesületként alakult, előtte 1900-ban az Északi Főműhely munkásai a Törekvés Sport Egyletet, 1909-ben az Istvántelki Főműhely dolgozói a Testvériség Sportegyesületet hozták létre. A BVSC klubhelyisége a Keleti pályaudvar első emeletén egy kis szoba volt. Az alapítók meghatározták az egyesület piros-fehér színét, fehér sportmezük mell részén nagy, piros szárnyaskerékkel, piros mandzsettával és nyaki szegéllyel. Az első években csak labdarúgással foglalkoztak, barátságos mérkőzéseket játszottak. Az I. világháború kitörésekor működésük gyakorlatilag megszűnt és csak 1920 tavaszán kezdtek hozzá az újraszervezéshez, a labdarúgó csapat kialakításához. 1921-ben megtartott első közgyűlésen Csordás Istvánt választották meg az egyesület első elnökének. 1924-ben a Budapesti Labdarúgó Alszövetség besorolta a csapatot a IV. osztályú bajnoki csoportba, miután teljesítették az előírt három bemutató mérkőzést (-Testvériség 2:2, -Herminamezői Világosság 2:1, -BTC 3:1). Feltehetően ebben az időben játszottak először kék-fehér szerelésben a BVSC labdarúgói és 1991-ig a kék-fehér lett az egyesületet jellemző szín.

 

1924-ben az egyesület belépett a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségébe, majd a későbbi Magyar Vasutasok Országos Szövetségébe, így előbb KANSZ BVSC, majd MÁVOSZ BVSC néven szerepelt. 1926. április 25-én megalakult a MÁV Sportliga, amelynek a BVSC alapító tagja lett. A csapat 1935-ben feljutott a BLASZ I. osztályba, majd 1939-ben az I. osztály megnyerésével az NBII-es bajnokság mezőnyének tagja lett.

 

1925-ben a labdarúgók mellett megalakult az egyesület birkózó és ökölvívó szakosztálya. Tagjaik közül került ki a BVSC első országos bajnoka: Bokodi Lajos 1928-ban ökölvívásban félnehézsúlyban lett aranyérmes. A birkózók és az ökölvívók érték el a vasutasok első nemzetközi sikereit is. Az ökölvívók adták az egyesület első Európa-bajnokát és olimpiai bajnokát Énekes István személyében (1930, Budapest, EB, légsúly, illetve 1932, Los Angeles, Olimpiai Játékok, légsúly). Az 1936-os berlini olimpián két BVSC-s ökölvívó vett részt, Frigyes Dezső és Nagy Ferenc egyaránt negyedik helyezést ért el. Az 1930 és 1939 között megrendezett 5 Európa-bajnokság mindegyikén indult vasutas ökölvívó, és 4 arany- és 2 ezüstérmet, valamint 1 negyedik helyezést szereztek. Érdekesség, hogy 1942-ben a később nemhivatalosnak nyilvánított Európa-bajnokságon Breslauban is részt vett három BVSC-s sportoló: Nagy Ferenc, Podány Sándor és Vojnovits László, közülük Nagy Ferenc negyedik lett. A birkózók Berlinben az 1936-os olimpián indultak először, Palotás József bronzérmet nyert, Bóbis Gyula itt még nem szerzett helyezést. Az 1937-es  Európa-bajnokságon mindketten bronzérmet nyertek. 

 

1930-ban a sportlövők hozták létre a BVSC negyedik szakosztályát. 1936-ban, az egyesület fennállásának 25. évfordulóján négy szakosztályban 402 fő sportolt. 1936 novemberében a súlyemelők is megalakították szakosztályukat, sőt, a legújabb kutatások szerint 1943-ban a vívók is megkezdték tevékenységüket (lásd a vívó szakosztály leírását ), és így a II. világháborúig hat szakosztályban sportoltak az egyesületben. 1943-as adat szerint összesen 595 tagja volt az egyesületnek. Ebben az időszakban az egyesület birkózói és ökölvívói összesen 60 országos bajnokságot nyertek.

 

BVSC - zugló logo

Érmek

0
Arany
0
Ezüst
0
Bronz

A szervezeti változások időszaka (1945 – 1956)

A II. világháború az egyesület életében is sok nehézséget okozott. A sportolók és vezetők létszáma csaknem a felére csökkent, a létesítmények tönkrementek. A háború után a budapesti sportegyesületek közül a vasutasok az elsők között kezdték meg működésüket. 1945-ben az ökölvívók már nemzetközi találkozókon vettek részt külföldön és a birkózókkal együtt több országos bajnoki címet is szereztek. Ekkor indult el Papp László és Szilvásy Miklós sikerekben gazdag pályafutása. Ennek a két szakosztálynak a tagjai szerepeltek a legeredményesebben az országos bajnokságokon, és számos sikert értek el a nemzetközi versenyeken is. Mellettük a súlyemelők is sokat fejlődtek, és a II. osztályú bajnokságok után 1947-ben már országos bajnoki címeket is nyertek. A Csepeli Papír SE (azelőtt Neményi MADISZ SE) úszóinak, műugróinak és vízilabdázóinak átigazolásával, majd 1949 végén a vívó szakosztály újjá alakulásával elkezdődött az egyesület aranykorszaka, hiszen a későbbiekben ennek a négy szakosztálynak a versenyzői sorozatban szállították az országos bajnoki címeket, válogatottak lettek, világversenyek dobogóin álltak. Az eredményekben döntő szerepe volt a kiváló edzőknek, elsősorban Sárosi Imrének, Laky Károlynak, Bay Bélának, Duronelly Lászlónak és Nagy Árpádnak. 1950-ben az egyesület  14 szakosztályában 750 fő sportolt és a régebbi szakosztályok versenyzői mellett  többek között megjelentek a sakkozók és az asztaliteniszezők is.
Ugyanakkor ez az időszak számos szervezeti változással járt. 1945. szeptember 15-én a BVSC fúzionált a MÁV Előrével, és az egyesület neve BVSC-ről Budapesti Vasutas Előre Sport Clubra változott. 1947. szeptember 1-én újabb névváltozás történt: MÁV Konzum Budapesti Vasutas Előre SC, röviden MÁV Konzum Előre néven működtek tovább. 1948 tavaszán a sport irányítását és anyagi támogatását a szakszervezetek vették át. Március 1-én megalakult a vasutas szakszervezet sport titkársága, amelynek feladata lett a vasutas egyesületek feletti ellenőrzés. Rövidesen létrehozták a vasutasok központi sportegyesületét, a Budapesti Lokomotív Sport Egyesületet, és 1948 augusztusától ilyen néven szerepeltek a versenyeken a vasutas sportolók. A következő átszervezés az ötvenes évek elején történt. A közlekedési tárcához tartozó három fővárosi egyesület, a Bp. Lokomotív, az Előre és a Postás 1955. március 19-én országos küldött közgyűlésen új egyesület megalakításáról döntött, megalakult a Budapesti Törekvés Sportegyesület. A Bp. Törekvés az ország egyik legnagyobb egyesülete lett 18 szakosztállyal.
 
1945 és 1956 között három olimpia került sorra. 1948-ban és 1952-ben Bp. Lokomotív, 1956-ban Bp. Törekvés színeiben szerepeltek a vasutas sportolók. Közülük Londonban Bóbis Gyula és Papp László, Helsinkiben Gyenge Valéria, Littomeritzky Mária és Székely Éva, Melbourne-ben Keresztes Attila és Magay Dániel olimpiai aranyérmesek lettek. A 7 olimpiai aranyérem mellett még 5 második és 1 harmadik helyet is szereztek a vasutas sportolók az olimpiákon. Ezeket az eredményeket 12 világbajnoki és 7 Európa-bajnoki aranyérem egészíti ki. A sikerekben az ötvenes években átadott új sportlétesítmények is jelentős szerepet játszottak. Ekkor készült el többek között az új labdarúgó stadion, a 25 és 50 méteres uszoda, a korszerű vívóterem. 1945 és 1956 között az egyesület sportolói közel 200 országos bajnokságot nyertek. 

Újra a régi néven a 75. évfordulóig (1957-1986)

Az 1956-os forradalom után az egyesület 1956. november 30-án megtartott közgyűlésén az 1955-ben  a fúzióval létrehozott Bp. Törekvés megszűnéséről döntöttek és újra felvették a régi, BVSC nevet. Egyes szakosztályok sportolói visszakerültek eredeti egyesületükbe, a Postásba, illetve az Előrébe. Ennek következménye lett több szakosztály megszűnése, de a tornászok, vagy a kajakozók-kenuzók a BVSC-ben tovább folytatták sportolásukat. Ugyanakkor a forradalom után többen külföldre távoztak, a melbourne-i olimpiáról Keresztes Attila, Magay Dániel, Siák Ferenc, Gerlach József, Nagy Márta és mások nem tértek haza, és őket pótolni kellett. Az egyesület legyőzte a nehézségeket, és fokozatosan jöttek az újabb bajnoki címek, a nemzetközi sikerek. 
A legeredményesebbek a vívók voltak. Az 1960 és 1980 között megrendezett olimpiákon 13 BVSC-s vívó vett részt, közülük tízen érmesek lettek. Kamuti Jenő 5, testvére, László 4 olimpián indult, Fenyvesi Csaba pedig három aranyérmet nyert. Az olimpiai eredményeket 1957 és 1986 között 23 vívó világbajnoki aranyérem egészítette ki. Az úszók közül az ötvenes évek végén többen visszavonultak, így az utánpótlás nevelés került az előtérbe. A hatvanas évek közepétől Turóczy Judit és társai révén az úszók újra szép eredményeket szállítottak, ami olimpiai helyezésekben, Európa-bajnoki érmekben, Európa-csúcsokban jelentkezett. A vízilabdázó Konrád János, Horkai György és Katona András olimpiai érmei mellett sikeresek voltak a birkózók is. Ennek az időszaknak kiemelkedő eredménye volt az 1972-es müncheni olimpiai szereplés. Az olimpián 12 BVSC-s sportoló vett részt, közülük Fenyvesi Csaba két, Erdős Sándor egy aranyérmet nyert, Bóbis Ildikó két, Kamuti Jenő egy ezüstérmet szerzett, Gerevich Pál bronzérmes lett, Fenyvesi Csaba és a Kamuti testvérek a férfi tőr csapatban  a negyedik, Steer Antal a hatodik helyen végzett. Ezen kívül az asztaliteniszezők is sorozatban szállították a világbajnoki, Európa-bajnoki és országos bajnoki érmeket.
Az egyesületben 1957 és 1986 között a szakosztályokat tekintve számos változás történt. Egyes szakosztályok megszűntek, sportolóik más egyesületekbe kerültek, ezek mellett új sportágakkal bővült az egyesület. A változásokat az alábbi adatokkal jellemezhetjük:

1961: 18 szakosztály, 1007 sportoló
1971: 13 szakosztály, 1523 sportoló
1986: 12 szakosztály, 1111 sportoló
 A BVSC eredményességét a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) is elismerte, és az egyesületet az 1969. évi rangsorolás alapján a tíz vezető, azaz  a kiemelt egyesületek közé sorolta be. Ezt a besorolást azóta is őrzi a BVSC a hazai és a nemzetközi eredmények alapján.
A hetvenes években számos új létesítmény átadására, régebbiek felújítására, korszerűsítésére került sor. Így többek között asztalitenisz csarnok, kerékpár szerelőműhely, hárompályás fedett tenisz csarnok, atléta futófolyosó, új klubház került átadásra, átépítették a Tatai úti labdarúgó pálya lelátóját, a régi klubházból úszókollégiumot alakítottak ki, a karatésok megkapták a birkózók edzőtermét, sátortetőt kapott az 50 m-es uszoda, felújítottál az uszoda világítását, stb. Mindezek az új és felújított létesítmények nagy mértékben hozzájárultak az egyesület sikereihez.

A rendszerváltás hatása (1987-2009)

A sportegyesületek működését a rendszerváltás előtt az állam és a fenntartók (gyárak, vállalatok, intézmények, szakszervezetek, honvédség, stb.) biztosították. 1989 után az állam kivonult a sportból, a fenntartók anyagi támogatása jelentősen csökkent, vagy megszűnt. Az egyesületek tevékenységük biztosításához saját maguk kezdtek támogatókat, szponzorokat keresni. A BVSC működését az állam, a MÁV és a Vasutas Szakszervezet közösen biztosította. Az állam és a szakszervezet támogatása fokozatosan megszűnt, a MÁV gazdasági helyzetének romlása miatt egyre kevesebbet tudott fordítani a sportra, és napjainkban már a mindennapos tevékenység is komoly nehézséget okoz. 2008-ban Zugló önkormányzata jelentős támogatással segítette az egyesületet. Részben ennek következtében 2008 végén az egyesület felvette a BVSC-Zugló nevet. Az egyesület szakosztályai önállóan próbálnak támogatókat szerezni, és az együttműködés megkötése után a szponzor neve megjelenik a szakosztály nevében, a sportruházaton, a létesítmények reklámtábláin. Ezek a szakosztálynevek olvashatók a következő táblázatban. A gazdasági nehézségek vezettek egyes szakosztályok megszűnéséig. Az atlétikai szakosztályból 1990-ben a dobók és az ugrók másik egyesületbe távoztak, a futók viszont találtak támogatót és új néven még 14 évig szállították az eredményeket. 2004-ben azonban végleg megszűnt az atléták versenysportja és csak a szabadidősportra összpontosítanak. A női röplabda csapat a 2001/02-es bajnokságban szerepelt utoljára, majd megszüntették a szakosztályt. Az úszó szakosztály keretében működő öttusázók és háromtusázók 1990-ben szűntek meg. Rövid ideig sportoltak az egyesületben a triatlonosok, őket 2004-ben szüntették meg. Üde színfoltként említhetjük a szinkronúszókat, akik 2001-től tevékenykednek az egyesületben.
Mindezen nehézségek ellenére a többi szakosztály ebben az időszakban is számos országos bajnoki címet szállított a BVSC-nek, és sikeresek voltak  nemzetközi szinten is. 
A férfi vízilabda válogatottnak a világversenyeken (Olimpia, VB, EB) nyert 5 arany- 3 ezüst- és 3 bronzérmének nyolc BVSC-s játékos volt aktív részese. Märcz Tamás 5, Szécsi Zoltán 4 alkalommal állt dobogón. A női vízilabdázók  VB-ken és EB-ken nyert 4 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmében 13  BVSC-s játékos is közreműködött. Közülük Rafael Irén 6, Kertész Zsuzsa és Szalkay Orsolya 5 érmet szerzett.
Az egyesület vívói közül Fekete Attila, Kovács Iván, Érsek Zsolt, Tóth Hajnalka és Lontay Balázs több alkalommal is dobogós helyezést szereztek a világversenyeken.
Az egyesület harmadik legeredményesebb szakosztálya ebben az időszakban a birkózó volt. Bárdosi Sándor ezüstérmet nyert a sydney-i olimpián, Kiss Balázs 2009-ben világbajnok lett, Major Sándor, Dvorák László, Füredy Levente, Óváry László és Módos Péter is az érmesek közé került.
A labdarúgók a kilencvenes években érték el a legjobb eredményeket. 1991-ben kerültek fel az NBI-be, ahol nyolc idényen át folyamatosan a legjobbak között szerepeltek, 1995/96-ban a második helyen végeztek. Az 1996-os atlantai olimpián két BVSC-s labdarúgó, Bükszegi Zoltán és Molnár Zoltán szerepelt az olimpiai válogatottban. A labdarúgók 1997-ben önállóak lettek BVSC-Zugló Football Club néven. Sajnos, a felnőtt csapat hét év múlva megszűnt, és 2004 óta csak utánpótlás korosztályú játékosok alkotják az egyesület labdarúgó szakosztályát.
1991-ben az egyesület színét kék-fehérről a MÁV kék-sárga színére változtatták. 1997-ben 13 szakosztályban 1708 fő sportolt. 2009-ben az egyesületnek 11 szakosztálya volt.

A BVSC 2010-ben

Az országos szakszövetségek 1964 óta minden év végén megválasztják sportáguk legjobbjait. A 2009-es év teljesítményei alapján három sportágban BVSC-s sportolók lettek a legjobbak: birkózásban Kiss Balázs, pályakerékpározásban a nők között Hazai Boglárka, szinkronúszásban párosban Kovács Dorottya és Stumpf Kata. Kiss Balázs világbajnoki címét külön is elismerték, az Év sportolója gálán különdíjat kapott. Mellettük a Heraklesz utánpótlás program legjobb női úszója címet Kapás Boglárka érdemelte ki. 
2010-ben a BVSC sportolói közül a következők szereztek országos bajnoki címet.
Korpási Bálint bajnokságot nyert birkózásban a kötöttfogás 66 kg-os súlycsoportjában. Barta Nóra országos bajnokságot nyert az 1 méteres műugrásban. Az Egerben megrendezett úszó országos bajnokságon Kapás Boglárka első lett az 1500 m-es gyorsúszásban. Kerékpározásban az országos pályabajnokságon Kenyó Anita a repülőversenyben, keirinben és a pontversenyben, Hazai Boglárka az 500 m-es időfutam versenyben az első helyen végzett, továbbá a férfi és a női sprint csapat is bajnokságot nyert. A férfiak elsők lettek a 4 km-es csapatversenyben is. Vívásban kard egyéniben Lontay Balázs nyerte meg az országos bajnokságot.
Nemzetközi téren az alábbi sikerek születtek.
A kadett Európa-bajnokságon Várhelyi Kata kard egyéniben és csapatban egyaránt aranyérmes lett, a csapatban társa volt Hammer Claudia. A junior világbajnokságon Györgyy Levente Tamás a párbajtőr csapattal végzett az első helyen. Módos Péter bronzérmet nyert Bakiban a birkózók Európa-bajnokságán. Rizmayer György bronzérmet nyert kötöttfogás 96 kg-ban Szamokovban a junior Európa-bajnokságon. Lipcsében a vívó Európa-bajnokságon Pádár Tamás a párbajtőr csapattal aranyérmet nyert, Várhelyi Anna a női kard csapattal a negyedik, Lontay Balázs a férfi kard csapattal a hatodik helyen végzett. Budapesten az úszó Európa-bajnokságon Barta Nóra az 1 m-es műugrásban a 9. helyen végzett, a 3 méteres műugrásban pedig bronzérmet nyert. A junior Európa-bajnokságon Várhelyi Kata ezüstérmet nyert a kard csapattal. Eindhovenben a rövidpályás úszó Európa-bajnokságon Kapás Boglárka 800 m gyorson ezüstérmet nyert, 400 m gyorson pedig negyedik lett. Torinóban a birkózók egyetemi világbajnokságán Korpási Bálint a kötöttfogás 66 kg-os súlycsoportjában a második helyen végzett.
Szingapúrban az I. Ifjúsági Olimpián Kapás Boglárka a 200 m-es pillangóúszásban és a 400 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, a 200 m-es gyorsúszásban a második helyen végzett. Búcz Ágnes a 100 m-es gyorsúszásban a hatodik helyet szerezte meg. Az ifjúsági olimpián részt vett sportolók egyesületei közül a BVSC-Zugló végzett az első helyen a pontversenyben.
Szombathelyen a birkózó Magyar Nagydíjon Kiss Balázs az első, Rizmayer György a harmadik helyen végzett. Lontay Balázs a kardvívó  Világ Kupákon Pattaya Cityben a harmadik, Varsóban a hetedik, Budapesten csapatban a harmadik helyen végzett.
Az egyesület 2010. május 21-én megtartott küldöttgyűlésén Kulcsár Józsefet a BVSC-Zugló elnökévé, Tóth Sándort pedig alelnökké választották meg. 
Szeptember 16-án az elnökség az ökölvívó szakosztály újjászervezéséről döntött. A szakosztály vezetésére Erdei Zsolt, a WBO félnehézsúlyú világbajnoka kapott megbízást. 
2010-ben az országos szakszövetségek véleménye alapján műugrásban a nők között BVSC-s sportolót jelöltek az év legjobbjának, Barta Nóra személyében. Az év sportolója gálán a díjkiosztáson két BVSC-s sportoló volt érdekelt, Pádár Tamás a csapatok versenyében a második helyen végzett férfi párbajtőr válogatott tagjaként kapott elismerést, Kapás Boglárka pedig különdíjat vehetett át Tarlós István főpolgármestertől.
Image

Elérhetőségek

Titkárság: +36 1 273 1426

Uszodai pénztár: +36 30 528 0768

Konditerem: +36 30 019 5259

Sajtó / média: sajto@bvsc.hu

Adatvédelem

SimplePay