NB II-es labdarúgó csapatunk a legutóbbi fordulóban legnagyobb különbségű győzelmét aratta a Merkantil Bank Ligában. Szekeres Tamás vezetőedzővel a meccs után megpróbáltuk megfejteni, hogy mitől megy ennyire itthon a csapatnak és miért nem sikerült október vége óta nyerni idegenben.
Tavasszal eddig makulátlan a mérlege itthon a srácoknak, és a középmezőnyhöz tartozó Kazincbarcika 3-0-s legyőzése alkalmával még egy kihagyott 11-es is belefért abba, hogy a meccs hajráját már hátradőlve nézhessék a zuglói drukkerek. Vezetőedzőnket arról is faggattuk, hogy a hétközi edzésen mutatott teljesítményt, mennyire hozzák ki magukból a játékosok a hétvégéken, és hogy minden idők talán legkegyetlenebb NB II-es kiírásának köszönhetően, amikor 4 közvetlen búcsúzó van, lehet, hogy még a 40 pont is kevés lesz a bennmaradáshoz.
Az utolsó beszélgetés óta a Mosonmagyaróvár ellen egy nem túl közönségszórakoztató meccsen sikerült behúzni a három pontot, Pécsett viszont hiába vezettünk és játszottunk végül kettős emberelőnyben, be kellett érni az egy ponttal, ennek ellenére láttál olyan előremutató jeleket, amely alapján azt mondtad, hogy ha így folytatjuk, akkor nem hátrafele kell majd tekintgetnünk a tabellán?
Pécsett a játék képére és nem a helyzetkihasználásunkra értettem azt, hogy rendben volt. Viszont végre – a szombathelyi után – újra egy olyan mérkőzés volt a pécsi, amikor az ellenfelünk fölé nőttünk játékban, még ha ez eredménnyel nem is párosult. A Kazincbarcika elleni 3-0 viszont szerencsére azt mutatja, hogy a hatékonyságunk nagyot javult, így ez volt talán az eddigi legnyugodtabb meccsem, amióta itt vagyok.
Mondhatni ideje volt?
Úgy érzem a Budafok meccs ugyanilyen lehetett volna, ha jobban figyelünk és 2-0-nál nem húzzuk magunkra az ellenfelet egy nagy egyéni hibával. Persze voltak azért ennek a meccsnek is fordulópontjai és megvoltak a gólszerzési lehetőségei a Kazincbarcikának is, de ezzel nem tudtak élni.
Azért volt 2-0-nál egy kimaradt tizenegyes, ilyenkor mennyire rándul össze a gyomrod?
Ha kiélezettebb lett volna a meccs, akkor jobban. Így nem éreztem azt, hogy ez a kihagyott büntető megtörheti a csapatot, és bármi baj történhet velünk. A pécsi mérkőzésen például nem éreztem magabiztosságot akkor sem a csapaton, amikor kettős emberelőnybe kerültünk, a nagy győzni akarás görcsössé tette a fiúkat, s nem tudtuk a magunk javára fordítani a meccset.
Az első félidő kimondottan élvezetes volt most, nem nagyon emlékszem rá, hogy NB II-ben 17 olyan különböző támadás legyen, amelyből hatékony befejezéssel gól születhetett volna itt is, ott is. A padról ezt te hogy látod?
Számomra akkor élvezhető egy meccs, ha mi játszunk jól, ha az ellenfélnek vannak helyzetei azt nem szoktam élvezni különösebben, de a viccet félretéve valóban az átlagosnál több lehetőség adódott mindkét kapu előtt. Mi alkalmazkodtunk jobban a pálya talajához, határozottabbak voltunk a kapujuk előtt és erőnlétileg is az ellenfél fölé tudtunk nőni, amúgy utóbbi, más mérkőzéseken is érzékelhető volt. Azt azért jó látni, ha a befektetett rendszeres munkának egyre inkább megvan az eredménye.
Ezt a győzelmet hova helyezed, hiszen a Győr elleni hazai siker, bravúr volt, de a Kazincbarcika is jócskán előttünk áll a tabellán?
Egy erős középcsapatot győztünk le, amit ettől függetlenül nem szabad túlértékelni. Ami örömre ad okot, hogy a kapu előtt végre az edzésen látott jó megoldások voltak többségben. Mert a hétközi edzések munkájába bármennyire is szeretnék, nem nagyon tudok belekötni. Az utóbbi három hónapban csak párszor kellett jeleznem, ha egy-egy edzés nem úgy sikerült, ahogy azt elképzeltem. A probléma inkább az volt, hogy amit edzésen láttam, azt meccsen nem sikerült a pályára felvinni. Az utóbbi hetekben éreztem először, hogy azok is, akik komoly meccshiánnyal érkeztek hozzánk, kezdik megközelíteni azt a formát, ami a valós tudásuk alapján elvárható. Gondolok itt például Bacsa Patrikra vagy Ihrig-Farkas Sebestyénre. Kelemen Patrik pedig sokszor csak csereként léphetett pályára, de az utóbbi fellépésein élt a kínálkozó lehetőséggel és kezdőként nagyszerű teljesítményt nyújtott.
Ez a tavaszi szereplés hazai pályán, 4/4-es mutató, ez álomszerű?
Nincs mit tenni ez egy oroszlánbarlang, vagy inkább vasutas barlang – és közben a vezetőedző is elneveti magát. Úgy játszunk a hazai meccseken, amit idegenben is jó lenne viszontlátni. Kicsivel több az önbizalmunk, agresszívabb a játékunk és ezt a fajta teljesítményt most már át kell mentenünk az idegenben játszott mérkőzésekre is.
Erre a legjobb alkalom a válogatott szünet után a szomszédos Fáy utcában bizonyítani?
A játékosok a hétvégén kaptak egy pár nap pihenőt, kiszakadhattak egy rövid időre a folyamatos munkából, fel tudtak töltődni, és aztán folytatjuk a közös munkát. Jó pár játékosunknak presztízs lesz a Vasas elleni meccs, hiszen vagy felnőtt vagy utánpótlás játékosként szerepeltek piros-kékben. Három évet én is dolgoztam a Vasasnál, mint az Akadémia igazgatója, de Hidi Patriktól, Szilágyi Mátéig sokaknak ismerős lesz a közeg, és ahogy Bacsa Patriknak is sikerült jól játszania volt csapata a Kazincbarcika ellen, úgy reméljük jó teljesítménnyel rukkolnak elő azok, akik ott szerepeltek régebben. Én képesnek tartom a csapatot, hogy a hazai Győr elleni bravúr után, idegenben is előrukkoljunk valami hasonló meglepetéssel, jó lenne akár már húsvétvasárnap.
Ha a tabellát nézzük, fordulók óta a bentmaradást jelentő helyeken tanyázunk, viszont biztonságban korántsem érezhetjük magunkat, és azt számolgattam, hogy a mostani kiírásnak köszönhetően könnyen lehet, hogy még 40 ponttal is ki lehet esni?
A 40 pont az szerintem elegendő lesz a bentmaradáshoz, de előfordulhat az ellenkezője is. Nagyon kiélezett a csata a bentmaradást jelentő helyekért, nem dőlhetünk a bajnokság befejezéséig hátra, erősen kell kapaszkodnunk a kormányba és tövig nyomni a gázt.
Ezt a hónapot tehát a szomszéd kerületben zárjuk március 31-én 17 órától az Illovszky Rudolf Stadionban. Érdekesség, hogy jelenlegi keretünkből nyolc játékos is eltöltött hosszabb-rövidebb időt a Fáy utcában, mondanunk sem kell óriási bravúr lenne, ha csapatunk a szomszédvárban, a piros-kékek ellen is olyan eredményt érne el, mint mondjuk az ETO ellen a tavaszi szezonnyitón. A következő hazai meccsre április 7-ig kell várni, akkor már a nyári időszámítás alapján, 16 órakor kezdünk a tavasszal megtáltosodó Ajka ellen. Reméljük, mindkét találkozón, komoly buzdításban lesz része játékosainknak. Hajrá BVSC!
Léderer Ákos
