Kemény Kristóf: „Az elmúlt időszak legkiemelkedőbb eredményét szeretném elérni a csapattal”

A BVSC-Zugló férfi vízilabdázói legutóbb 23 éve zárták a második helyen az alapszakaszt az OB I-ben. Az őszi menetelésről, a siker okairól és a célokról is beszélgettünk Kemény Kristóf vezetőedzőnkkel!

Amikor szezon előtt beszélgettünk, akkor említetted az erőviszonyokról, hogy a Fradi kiemelkedik, de mögöttük 5 csapat is odaérhet a 2-6. terjedő pozíciókra. Az alapszakasz végén ebben a versenyben a BVSC áll a legjobban. Mennyire lepett meg ez a jó eredmény?

Igen, ezt is említettem, továbbá azt is, hogy amikor két évvel korábban a Honvédnak egy jó rájátszásban sikerült megszereznie ellenünk az 5. helyet, az mekkora plusz lelki hullámot tudott nekik biztosítani a következő idényben. És hozzátettem, hogy erre mi is beneveznénk. Az őszi és tavaszi félévet mi külön vesszük a nagy szünet miatt. A fiúkkal azt beszéltük, hogy nagyon kiegyenlített a bajnokság, de mivel a Fradit nehéz küldetés utolérni – ami látszott is eddig –, ezért mi inkább a többi ellenfélre koncentrálunk.

A korábbi éveket tekintve előrelépés, hogy a tabella középmezőnyéhez tartozó csapatok ellen nem hullajtottunk pontokat. Volt-e ezek között kiemelkedően nehéz meccs?

Erősebbek lettünk, ez látszik az eredményeinken is. Szerintem az augusztusi Magyar Kupa, valamint a bajnokság elején az a pár meccs kellett, hogy összeálljunk, mert ott még nem volt annyira stabil a teljesítményünk. A Miskolc elleni találkozó volt a fordulópont, mert ott 5-1-re is vezettek és onnan tudtunk nyerni. Szerintem ott billent át az egész, mert az Eurokupa selejtezőjén, amit mi rendeztünk, ott már stabilabbak voltunk, sőt, a Vasas ellen kevés hiányzott egy ötméterespárbajhoz. Onnantól kezdve lelkileg váltunk olyan szinten stabillá, hogy amikor gyengébben teljesítettünk saját magunkhoz képest, akkor sem mentünk egy szint alá és azokat a mérkőzéseket, amiket tavaly esetleg elveszítettünk, azokat most hozni tudtuk. Ez adta meg mindennek az alapját úgy, hogy közben rengeteg rangadót játszottunk.

Ott is sikerült előre lépni, mert több rangadót megnyert a csapat a tavalyi évhez képest. Miben látod ennek a sikernek az okát?

Több összetevője van a dolognak. Az egyik, hogy mindig lépésről lépésre haladtunk. Elkezdtük az őszt a Magyar Kupával, ott nem volt szerencsés a sorsolásunk a Fradi ellen. A bajnokság elején aztán sikerült felépíteni magunkat az Eurokupa-selejtezőre, ahonnan továbbjutottunk. Onnantól kezdődtek el a rangadók a Hannover meccsel. Azt láttam, hogy ebben az időszakban mérkőzésről mérkőzésre elkezdtünk egyre stabilabban, egyre jobban és eredményesebben játszani. Szerintem az ősz alatt szereztük meg azt a rutint, hogy miként kell ezeket az úgynevezett egygólos rangadókat játszani. Fontos kiemelni a tudatos csapatépítést. Egyik oldalról 3 éve elkezdtünk folyamatosan kulcspozíciókban lecserélni játékosokat. Igyekeztünk a mozaikba jobban beleillő játékosokat igazolni, ami szerintem erre a félévre vált egységessé. Továbbá a fiataljaink is egyre jobb játékot produkálnak. Ennek eredménye az is, hogy többen közülük ott vannak az Eb-re és vb-re készülő keretben. Illetve a rutinosabb játékosaink is sokad virágzásukat élik. Ezek a tényezők határozták meg az eddig sikeres évünket.

Sok mérkőzést játszottatok, köszönhetően az Eurokupa új lebonyolításának is. Szerinted milyen tapasztalatokkal szolgált eddig a nemzetközi sorozat?

Külföldi csapatokkal játszani mindig kicsit más. Picit más a játékstílusuk, picit másban erősebbek, illetve gyengébbek. Az látszott az eddigi meccseinken, hogy hasonló játékerőt képviselnek, mint mi. A játékosoknak és számomra is fontos, hogy nemzetközi kupában is játszunk. Ez pluszt tud adni, ami meglátszik a magyar bajnokságban való szereplésünkön is. Nagyon örültünk neki, hogy már egy fordulóval a csoportkör vége előtt kiharcoltuk a továbbjutást. Szerintem kellett az olyan vereség, mint ami a Sabac elleni idegenbeli volt, hogy utána pár nappal később megverjük a Vasast.

Pénteken sorsolnak majd az Eurokupában. Milyen ellenfélnek örülnél?

A Crvena Zvezda, a Jug Dubrovnik, a Sabadell és a Spandau lehet az ellenfelünk. Mind a négy csapat erős, de mindegyik ellen van esélyünk a továbbjutásra. Ha el szeretnénk jutni a négyes döntőig, akkor előbb vagy utóbb úgyis erős ellenféllel kell találkoznunk. Most a legjobb 16-ban vagyunk. Nem szeretnék egy csapatot sem kiemelni közülük, hogy kit szeretnénk inkább, mert akkor ellenük törik majd bele a bicskánk ebben a sorozatban.

Visszakanyarodva a bajnokságra ott hogy tekintesz a folytatásra?

23 év után lett alapszakasz második a BVSC. Ez egy nagyon komoly teljesítmény. Ebben a már korábban említett dolgok vannak benne, de nem feledkezhetünk meg a stábnak a profi munkájáról, illetve arról, amit a klub és a klubvezetés biztosít nekünk. Lépésről lépésre szeretnénk haladni a folytatásban is. A középszakaszban hét nehéz mérkőzés vár ránk. Ezekből, illetve az eddigi pontjainkból kell kiharcolni a négybekerülést. Ez a legfontosabb most. Ha ez meglesz, csak akkor tudunk a következő célokról beszélni. Nyilván mindannyian tudjuk legbelül, hogy milyen céljaink vannak és miről álmodozunk, de a lényeg, hogy meccsről meccsre tervezzünk. Ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el, vissza kell térnünk az alapokhoz és a hosszú szünet után újra felépíteni magunkat, hogy minden jól tudjon működni.

Ha egyetlen meccset kellene választani, akkor melyik volt számodra a legemlékezetesebb mérkőzés?

Bármennyire is azt gondolod, hogy a Vasas elleni sikert fogom mondani, számomra a Honvéd elleni idegenbeli győzelem volt az. Mert ott fogalmaztam meg a fiúknak a meccs után, hogy az ilyen győzelmekért érdemes elkezdeni vízilabdázni és edzősködni. Mert valahogy az egy olyan találkozó volt, amin minden összejött. Nincs 7 gól különbség a két csapat között, nem szeretném, ha egy másodpercig is erre következtetne bármelyik olvasó, de ott tényleg minden klappolt. Az egy olyan lehengerlő győzelem volt, ami után tényleg nagyon büszkék lehettünk. Ráadásul addig már megvertük a Vasast és a Szolnokot és az Eurokupában is jól álltunk. Ott volt bennem egy olyan elégedettség érzés, hogy most már tényleg elmondhatjuk a fiúkkal magunkról, hogy elég komolyan menetelünk.

Melyik volt számodra a legnehezebb mérkőzés?

Ha őszintén szeretnék válaszolni, akkor az utolsó Rijeka elleni találkozót mondanám, mert a múlt héten történtektől sajnos ahogy az eredmény is mutatta, sem én, sem a játékosok nem tudtuk magunkat függetleníteni. Pedig én mentálisan erősnek tartom magunkat, de ezt nem tudtuk meglépni.

Az utolsó féléved lesz itt a BVSC-nél, ilyen szempontból milyen érzésekkel tekintesz erre az időszakra és mik a további terveid?

Vegyes érzések vannak bennem. Maga a változás nem ért engem teljesen meglepetésként, mert az elmúlt egy évben voltak beszélgetéseim a vezetőséggel és ez is egy opció volt. Hét esztendőnek lesz vége ezzel a félévvel. Utánpótlás edzőként kezdtem, ahonnan például Tátrai Dávid vagy Mészáros Matyi is kinevelkedett, akik most a felnőtt válogatott szereplésre pályáznak. Voltak szerintem az utánpótlásban és az OB I-ben is a csapataimmal kiemelkedő eredményeink, ami közös érdem. Úgyhogy pozitív emlékeim vannak a múltból a BVSC kapcsán, hiszen a 10 éves karrierem túlnyomó részét itt töltöttem. Ami a jövőt illeti, most nem foglalkozom vele, de minden lehetőséget meg fogok fontolni, akár itthonról, akár külföldről érkezik. Lehet kicsit közhely, amit használni fogok, de úgy szeretném megélni ezt a félévet – és nem magamat szeretném a Chicago Bullshoz és Michael Jordanhez hasonlítani –, de egy kicsit „Last dance”-érzésem van. Hiszen egy korszak le fog zárulni, és szeretném az elmúlt időszak legkiemelkedőbb eredményét elérni a fiúkkal.

Sok sikert kívánunk ehhez! Hajrá, BVSC!

Hortobágyi Tibor