Gyász: Simon Ferenc asztaliteniszezőtől búcsúzunk

Fájdalommal tudatjuk, hogy Simon Ferenc, a magyar asztalitenisz sport egyik meghatározó alakja 2025.05.10. napján, 59 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt a BVSC asztalitenisz csarnokának falai között.
Fáradhatatlanságával és szókimondásával mindenkit motiválni tudott. Ellentmondást nem tűrő megjelenése mögött egy igazi csupa szív ember lakozott. Energiát és időt nem kímélve az elmúlt 25 évben a magyar asztalitenisz sport összes generációjának - a gyerekektől a felnőtt válogatott sportolókig - javította és segítette pályafutását. Élete utolsó időszakában bár a Pénzügyőrben és Tatán fordult meg játékos-edzőként, mégis idejének legnagyobb részét a BVSC falai között töltötte, BVSC-s játékosokat is képezve. Hihetetlen játékintelligenciájának köszönhetően néhány szóval tudott életre szóló tanácsokat adni, melyeket gyakran nem csak az asztal mellett volt érdemes megfogadni. Izgalmas, fordulatokban bővelkedő élete megtanította, hogy a „miért” sokszor fontosabb, mint a „mit” és a „hogyan”. Ezt tanította az amatőr kezdőktől a legjobb versenyzőkig. Ez a látásmód, ami egyedivé tette. Persze nem lehet elfeledkezni bravúros szerváiról és elképesztő technikájú kezéről sem. Edző és edzőpartnerként számtalan fiatal tehetséget mentorált és készített fel. Nem is nagyon van olyan sikeres játékos, aki ne ment volna át a kezei között. Komoly részese volt az ifjúsági válogatott játékosok (Molnár Krisztián és Jakab János) felkészítésének, aminek eredménye az ifjúsági Európa-bajnoki érmek megszerzése volt. Az utóbbi években először önkéntesként, majd a BVSC-Zugló alkalmazottjaként felügyelte az asztalitenisz csarnokok zavartalan működését. Neki köszönhetően régen nem látott precizitással, vita és probléma mentesen működtek a termek. Pályafutása a Bp.Spartacusban kezdődött, és Simi itt vált klasszis játékossá. Komoly sikereit a klubbal nem kisebb nevek mellett, mint Klampár Tibor, Jónyer István, Kriston Zsolt, Molnár János, Káposztás Zoltán mellett érte el. A Spartacus-szal többször is elhódította egy olyan csapatbajnokság trónját, ami akkoriban a világon az egyik legmagasabb színvonalat képviselte. A klub megszűnése után több hazai csapatot erősített, míg nem Ausztriába igazolt, ahol hosszú éveket töltött, majd egy rövid Németországi kitérő után hazatért.
Sikereinek főbb állomásai:
- Ifjúsági Európa-bajnokságon csapatban érmes helyezett.
- 1988-89 BEK döntős csapat tagja a Bp. Spartacus színeiben
- Többszörös Felnőtt Magyar Bajnok csapatban és párosban
- A Magyar Bajnoki címeit párosban 1985-ben Molnár Jánossal, 2007-ben Gerold Gáborral az oldalán nyerte
- Egyéni Magyar Bajnokságon harmadik helyezett
- Többszörös felnőtt magyar válogatott
Az Aranycsapat utáni generáció (Jónyer, Klampár, Gergely, Takács, Kreisz) kiemelkedő és meghatározó alakja lett. Nemzetközi versenyeken világklasszis játékosokat győzött le, így az országhatáron kívül is komoly hírnévre tett szert. Csak egy eredményét kiragadva, a jelenleg is élő legenda Jan-Ove Waldner ellen is meccslabdája volt. Élete családja és az asztalitenisz körül forgott. Amikor csak tehette távol lévő párjával, Zsuzsival telefonon beszélt és minden időt megragadott, hogy együtt gondolkozva segítse különleges művészi családi vállalkozásukat. Balaton és Budapest, a család és a sport között ingázva élte életét. Élete, életműve maga az asztalitenisz sport volt. Mindenkit a sport iránti tiszteletre, szeretetre és alázatra nevelt, tanított. Nyugodj Békében, SIMI!
A Városmajori Jézus Szíve Plébánia (1122 Budapest, Csaba utca 5.) templomában 2025. június 04-én 13:30-kor érte szól a gyászmise, majd a mellette lévő Kistemplomban 14:30-kor közös megemlékezéssel búcsúznak el tőle barátai, szerettei.