Három idény alatt a túlélésért küzdő újoncból stabil másodosztályú együttessé vált a BVSC, a 2025/26-os szezon pedig már egyértelműen megmutatta: a Zuglónak nemcsak jelene, hanem jövője is van az NB II-ben.

A 2023-as feljutás pillanatában a legtöbben még elsősorban azt találgatták, mennyire lesz hosszú a BVSC másodosztályú kalandja. Az NB III után teljesen más ritmus, nagyobb intenzitás és lényegesen kiegyenlítettebb mezőny várta a zuglóiakat. Három évvel később azonban már kijelenthető: a BVSC nemcsak alkalmazkodott az NB II-höz, hanem stabil szereplőjévé is vált a bajnokságnak.

A 2023/24-es szezon a beilleszkedésről szólt. A 2024/25-ös idényben már megjelent a stabilitás, míg a 2025/26-os bajnokság során egyértelműen kirajzolódott egy karakteresebb, bátrabb és érettebb BVSC képe is. A bennmaradás ezúttal már nem az utolsó fordulók drámájában dőlt el, hanem egy hosszabb távon is működőképes csapatmunka eredményeként. Az elmúlt három év egyik legnagyobb eredménye éppen az állandóság lett. Miközben az NB II mezőnye folyamatosan változott – kieső NB I-es klubokkal, komoly költségvetésű feljutásra törő csapatokkal és rendre átalakuló keretekkel –, a BVSC megőrizte identitását. Ez különösen a most lezárult idényben látszott. 

Az elmúlt három NB II-es idény számai jól mutatják a BVSC fokozatos fejlődését és stabilizálódását a másodosztályban. A feljutást követő, 2023/24-es szezonban a csapat 38 ponttal a 13. helyen végzett, 27 rúgott és 40 kapott góllal. Ekkor még ráadásul négy kieső volt, így nehezített pályán kellett megoldani a bentmaradást.  A 2024/25-ös idényben már előrelépés következett: a BVSC 38 ponttal a 9. helyen zárt, 31 szerzett és 32 kapott góllal, vagyis a csapat támadójátéka és védekezése is javult az első NB II-es évhez képest. A most lezárult 2025/26-os szezon pedig újabb szintlépést jelentett: a zuglóiak 41 ponttal a 7. helyen fejezték be a bajnokságot, 36 rúgott és 30 kapott góllal, ami az elmúlt három idény legjobb helyezése és legjobb gólkülönbsége lett. A számok egyértelműen mutatják, hogy a BVSC évről évre stabilabb és versenyképesebb csapattá vált az NB II-ben, miközben a szervezett védekezés továbbra is a klub egyik legnagyobb erőssége maradt.

A 2025/26-os szezonban Dragan Vukmir együttese elsősorban szervezettségével és stabilitásával tudott versenyképes maradni. A csapat a bajnokság jelentős részében a középmezőnyben mozgott, és bár akadtak nehezebb periódusok, a kiesőzónától többnyire sikerült biztonságos távolságot tartani. 

A szezon egyik legfontosabb pozitívuma az volt, hogy a BVSC már nem kizárólag a védekezésre épített. Az előző idényekhez képest több kreativitás és több variáció jelent meg a támadójátékban is. A csapat több gólt szerzett, mint az első NB II-es idényében, miközben több játékos is meghatározó szereplővé tudott válni támadásban, tehát a keret összetétele szintén fontos tényezővé vált. Az elmúlt három évben fokozatosan alakult ki az a mag, amelyre hosszabb távon is lehet építeni. A rutinos játékosok mellett egyre több fiatal is szerephez jutott, ami különösen értékes lehet a klub jövője szempontjából.

A gárdai legeredményesebb játékosai Farkas Balázs és Dénes Adrián lettek egyaránt kilenc találattal, utóbbi játékosunk  nemcsak gólszerzésben, hanem előkészítésben és mezőnymunkában is sokat tett hozzá a csapat játékához. A remek teljesítményhez  hozzá tartozik az is, hogy a téli érkezők: Törőcsik Péter, Katona Máté és Lehoczky Roland is nagyot lendítettek a csapaton. Törőcsik érkezésével egy kreatív és labdabiztos támadkózéppályást kapott a BVSC, aki képes gólpasszok, kulcspasszok kiosztására és jól alakítja ki az átmeneteket védekezésből támadásba és a kapu előtt is feltalálja magát, mutatja ezt a fél szezon alatt szerzett öt gólja. Katona Máté is kulcsszereplője lett az idei Zuglónak, a védelem előtt komoly mezőnymunkát végző játékos a támadások építésében és a labdakihozatalokban is sokat segített. Lohoczky Roland pedig Vinícius párjaként a védelem tengelyében labdával és labda nélkül is megmutatta tudását. De a nyáron érkező Csernik Kornél is a középpálya motorja volt, aki ha kellett távoli lövéseivel, ha kellett becsúszásaival segítette a csapatot. 

Petroff Zsombor is szépen lassan megszokta a másodosztály ritmusát és az első meccseken bemutatott bizonytalanságait teljesen levetkőzte a szezon második felére, ahol már kifejezetten stabilan és magabiztosan irányította a társakat a kapuból. Ennek eredményeképpen pedig az U20-as válogatott edzőinek érdeklődését is felkeltette és a korosztályos csapat összetartásán is részt vehetett Telkiben. 

Duló Botond és Vérten Milán is biztatóan mutatkozott be a másodosztályban, a fiatalok az utolsó fordulókban kaptak lehetőséget, de kifejezetten nehéz ellenfelek ellen is bátran léptek pályára. 

A szezon zárása szimbolikusra sikerült. A fővárosi rangadó méltó lezárása volt egy olyan idénynek, amelyben a BVSC ismét bebizonyította, hogy helye van az NB II-ben. A klub harmadik egymást követő évben harcolta ki a bennmaradást a másodosztályban, ami a mai magyar mezőnyben önmagában is komoly teljesítmény. A következő lépés már egyértelműen az lehet, hogy a BVSC ne csak stabil tagja legyen a mezőnynek, hanem tartósan a középmezőny felső régiójához is közelebb kerüljön. Az elmúlt három idény alapján erre minden alap megvan. Mert ma már nem az a kérdés Zuglóban, hogy a BVSC képes-e bennmaradni az NB II-ben. Hanem az, hogy meddig tud még fejlődni.