Ellenfélnéző: lengyel együttes vár labdarúgóinkra

Ritkán adatik meg, hogy labdarúgóink nemzetközi mérkőzést játszanak, és még ha „csak” felkészülési meccsek is ezek, jó érzéssel tölti el az embert, hogy egy kicsit Magyarországot is képviselik ilyenkor a zuglói sárga-kékek.

A törökországi edzőtábor első meccsén 1-1-es döntetlent értek el a Vasutasok, a kazah élvonal legutóbbi 9. helyezettje ellen, és egyenlítő gólunkat ki más is szerezhette volna, mint a BVSC mezt legrégebb óta viselő Kelemen Patrik – jó barátja –, a másik már-már „ős-vasutas” Májer Gergő átadásából.

A fiúk elsősorban a labdarúgó NB II tavaszi szezonjára készülnek, az előkelő 6. helyről, amit nem csak magyarul jó érzés olvasni, de lengyelül is, merthogy következő ellenfelünk is megemlíti mindezt a hivatalos internetes és közösségi platformjain.

25.01.2025: Budapesti Vasutas SC (6. miejsce w II lidze węgierskiej)

Igen, mi lennénk azok, azután még a Dinamo Kijevvel és az LKS Lodzal is meccsel következő ellenfelünk, na de minket most az érdekel, hogy kik is ők, és ennek jártunk utána.

Ha távolabbról indulunk, Krakkó ugyebár Lengyelország második legnagyobb városa, egykor királyi fővárosa, máig nehezen heveri ki a Wawel domb tetején és a Visztula partján, hogy Varsó lett később Lengyelország fővárosa. A hol orosz, hol porosz, hol osztrák, majd a második világháború alatt német kézen lévő, mára közel egy millió lakosú város, kultúra és sport terén is fontos bástya maradt, igaz a műkedvelő sportújságolvasónak vagy ma már inkább internetet böngészőnek, a városról a Cracovia és a Wisla Krakow jut eszébe.

Ez nagyjából így is van rendjén, hiszen ezek a multiklubok a labdarúgásban is élen járnak. Előbbi jelenleg is első osztályú, 2020-ban nyert utoljára lengyel kupát. Utóbbi pedig, ugyan 2022-ben kiesett a lengyel másodosztályba – és azóta sem jutott vissza, sőt a csillagok és a tabella jelenlegi állása alapján most sem fog –, de nem kis meglepetésre, ők a kupa címvédői, és a kétezres évek elején 7 bajnoki címet is nyertek, nyáron pedig a Konferencia Ligában is maradandót alkottak.

Az első kanyarban a szlovák Nagyszombat (Spartak Trnava) ellen a visszavágón egy 14 sorozaton át tartó, igen 28 db tizenegyest hozó megméretésben továbbjutottak – ez ugye azt jelenti, hogy a kapussal együtt mind a tizenegy pályán lévő játékosnak lőnie kellett tizenegyest, sőt három embernek a csapatokból kettőt is – majd  a főtáblára jutásért úgy esett ki a Wisla, a belga Cercle Brugge ellen, hogy 6-1-re kikaptak az első meccsen hazai pályán,  majd 4-1-re nyertek a visszavágón Brüsszelben, többek között a csapat magyar légiósa, Kiss Tamás góljával.

Na, de most már kalandozzunk el aktuális ellenfelünkig, amely a Cracovia, a Wisla és sokáig, a ma már 5. osztályú Gabarnia mögött csak a negyedik számú városi csapat volt, ők pedig nem más, mint a Wieczysta Krakow.

Ha valaki megnézi a klub címerét, két dolog azonnal szembe tűnő, az egyik, hogy nem szerepel benne, mint a nagy krakkói csapatok címerében a piros szín, ők ugyanis sárga- feketék, a másik, ami rögtön kutatásra bíztatja az újságírót, az a címerben szereplő évszám, 1942.

Ez ugyebár azt jelenti, hogy a klubot a második világháború kellős közepén alapították, ami finoman fogalmazva sem lehetett egy hétköznapi tevékenység akkoriban. Tekintettel arra, hogy 3 éve német megszállás alatt volt az ország. 1939 végén bezárták az összes középiskolát, 1940-től Krakkóban megtörténtek az első kilakoltatások, 1941-től Krakkó belvárosát gettósítják, betiltják a város lengyel nevének használatát és az utcák és parkok német névtáblát kaptak. Ráadásul 1942, az az év, amikor a legnagyobb deportálások történtek a környező koncentrációs táborokba, így a várostól nem messze fekvő Auschwitzba is. Természetesen tilos volt a nyilvános összejövetel, így a sportolás céljából való szerveződések is.

Nos, a Wieczysta Krakow csapatát mégis ekkor alapították, ami akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a háború végére 1945-re Krakkó helyzete összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a 80%-ban elpusztított és rommá bombázott Varsóé. A történet szerint a teljes elnyomás alatt, az akár végzetes szankciók tudatában is, a Krakkó határában található Rakowice réten, a helyi közösség számos futballtornát rendezett, teljes titokban. A szervezés élére egy bizonyos Edward Ignaszewski állt, és ő, illetve társai döntöttek úgy, hogy a futball túléli a történelem legsötétebb korszakát is, és ekkor alapították meg a Wieczysta Krakowt.

Ettől még a második világháború után nem lehet mondani, hogy a csapat csillaga meredeken ívelt volna felfelé, egyrészt a két 1906-ban alapított, legrégebbi lengyel és krakkói csapattal a Cracoviával és a Wislával, no meg a többi kirakat klubbal a Légiával, a Gornikkal, a Widzewel, vagy a Lech Poznannal sem tudtak versenyre kelni. Rendszerint a negyed-, ötödosztály jutott a Wieczystanak. A hatvanas években egyszer felnéztek a harmadosztályba, ám ezt követően, volt, hogy a kerületi szintig, a hatodosztályig süllyedtek. A klub felemelkedéséig egészen 2020 júniusáig kellett várni, ekkor döntötte el az üzletember Wojciech Kwiecień, hogy elég a vegetálásból és a Wieczysta Krakow-ból jegyzett csapat lesz Lengyelországban. Egy kicsit azért a BVSC-vel is húzhatunk párhuzamot, hiszen ne felejtsük 2019 nyaráig, még a BVSC is az ötödosztályban szerepelt, ugye ekkor érkezett hozzánk a BLSZ I-re készülő csapatba, a kazahok ellen eredményes, zuglói közönségkedvenc, Kelemen Patrik.

A Wieczysta a 2020-21-es szezont 28 győzelemmel és 216-8-as – nem elírás a 216 rúgott gól – gólkülönbséggel abszolválta. A BVSC amúgy a BLSZ kettőtől a feljutásai évében 112-12, a covidos fél bajnokságnál 61-7, majd a 40 veretlen meccses NB III-as feljutásnál 103-16-ot produkált. A következő szezon is diadalmenet volt a Wieczystanak, egy vereséggel és 93 ponttal, feljutottak a negyedosztályba, tavaly nyáron pedig újra visszakerültek a térképre, és a harmadosztályba jutottak. Lengyelországban a harmadosztály is profi szint, országos és nem területi alapon szerveződik a bajnokság. A Wieczysta célja pedig, az, hogy megcélozza a másodosztályt, ehhez úgy tűnik, pénz, paripa, fegyver rendelkezésre áll, és a Sosnowiecz-el holtversenyben itt szerepel a legtöbb légiós, szám szerint 7.

A csapat féltávnál, a második helyen áll, és most velünk együtt török edzőtáborban készül a dicsőséges tavaszi hadjáratra. Ennek érdekében nyáron komoly erősítések érkeztek. Akikre jó lesz figyelni, az a gólokért és támadásokért felelős spanyol kontingens, kiegészülve a Portugáliában született, Zöld-foki szigeteki válogatott Lisandro Semedo-val. A Chuma, Manu Torres, Sandoval és Gokuként szereplő Juan Roman négyes, 24 gólt és 18 gólpasszot szállított eddig a bajnokikon. Köztük stabil egykori Bundesliga kettes játékossal, a Villarrealban La Ligás tapasztalattal bíró támadóval, és spanyol másodosztályban évekig szereplő futballistával. A csapatot a 44-szeres lengyel válogatott Slavomir Peszko irányítja, aki nemrég fejezte be az aktív játékot. Szóval ezek ellen a játékosok ellen élmény és kihívás is lesz szerepelni a mi BVSC-seinknek, és bárhogy is lesz, mi büszkék leszünk, hogy nemzetközi meccsen viselhetik labdarúgóink a kék-sárga szerelést.

Hajrá, BVSC!

Léderer Ákos

Fotók: Wieczysta Krakow