„Az asztalitenisz a hivatásom” – interjú Martinecz Gyulával

Szeptember eleje óta már hivatalosan is Martinecz Gyula irányítja az asztalitenisz szakosztály működését, akivel az első hetek tapasztalatairól, illetve a jövőbeli tervekről is beszélgettünk. Az egyik fő cél, az erős utánpótlásbázis szélesítése.

Mik az első benyomások, milyen szakosztályvezetőként a munka?

Nehéz, mert nagyon sok ember van, aki kapcsán valamiféle feladatom van. Rendeznem kell az itteni körülményeket és felelősséget érzek mindenki iránt, aki itt van a szakosztálynál. Próbálok mindenhol megfelelni és az én tudásomnak megfelelően, a legjobban eljárni.  Rengeteg olyan feladat volt az elmúlt időben, ami a szakosztály alapvető működésével kapcsolatban rendkívül fontos, hogy egyáltalán működni tudjunk. Be kellett nevezni a versenyzőinket a csapatbajnokságra, a versenyengedélyeket le kellett adni. Ezek azért nagyon fontosak, mert ha valami nincs rendben, akkor nem is indulhatnak a gyerekek a bajnokságban. Ezek voltak az elsődlegesek, de szerencsére sikerült megoldani.

Hány csapattal kezdjük meg ezt a szezont?

Eredetileg öt együttessel indultunk volna a csapatbajnokságokban, de sajnos az Extraligában szereplő gárdánkat vissza kellett léptetnünk, így négy csapattal veszünk majd részt a szezonban. A gyerekeket eredményeik és felkészültségük alapján be kellett sorolni, mert így fogadja el a szövetség, eltérni ettől nem lehet. Ráadásul az is fontos, hogy az egyén milyen bajnokságban kap szerepet, hogy az a fejlődését minél jobban segítse. Ez nehéz feladat volt, mert ekkora szakosztályban még nem foglalkoztam ilyennel, de mostanra rendeződtek ezek a dolgok.

Az asztalitenisz viszont nem volt idegen számodra. Milyen a kapcsolatod a sportággal?

Valóban otthonosan mozgom itt, sőt, 6 éves koromban éppen a BVSC-ben kezdtem el asztaliteniszezni és 14 évet játszottam ebben a klubban. Magyar bajnokságot nyertem több korosztályban is. Egyébként még mindig tudok aktívan játszani a legmagasabb osztályban, úgyhogy szerintem értem, hogy itt mi történik. Talán ezért is kaptam meg ezt a szerepet. Edzősködtem is már fiatalon a BSE-ben, ott lányokkal foglalkoztam, ahol az újoncok között a magyar bajnokságban második, harmadik szintű játékosokat neveltem ki. 22 éves koromban aztán kimentem külföldre, ahol játszottam 10-12 évig és utána jöttem haza. Ezt követően itthon egy másik egyesületnél csapatot már vezettem, de azért az másmilyen kihívás volt. Nekem a pingpong nem csupán munka, hanem hivatás. E mellett van egy cégem, amit a munkámnak nevezek, az asztaliteniszt viszont az életemnek és hivatásomnak tekintem.

Vannak-e már konkrét terveid és céljaid a szakosztálynál?

Lassan másfél, két hónapja vagyok már itt a BVSC-nél, úgyhogy már kialakult bennem egyfajta kép. Elsődleges célom, hogy a szakosztály megfelelően működjön. Ugyanis nagyon sok olyan akadály volt, amibe belebotlottam és már az szívfájdalmat okozott volna, ha egy-egy csapat nem tud megfelelően elindulni a bajnokságban. Ezeken már túl vagyunk. A jövőbeni tervem pedig az, hogy minőséget teremtsek, megtartsam a BVSC asztalitenisz szakosztályának hírnevét és az eddigi munkásságát tovább vigyem. Ez alatt gyerekmennyiséget és minőséget is értek. A BVSC a sportágban a legmagasabb nívót jelöli most is, ezt szeretném megtartani. A másodlagos célom az, hogy az alsóbb korosztályt megcélozva, a 6-12 éves játékosok számát növeljem és sok gyerek játsszon itt, valamint megtapasztalja az asztalitenisz szépségét.

Több utánpótlás korosztályban is tehetséges asztaliteniszezőink vannak. Számukra mi lehet a cél?

Azok a játékosok, akik már haladó szinten vannak és versenyeznek, nekik szeretnénk minél nagyobb lehetőséget biztosítani azon az úton, amelyet ők kijelöltek maguknak. Minél magasabb szintre juttatni őket és nem titkolt vágyam, hogy újra majd lehetőséget adjunk a fiataloknak a legmagasabb osztályokban. Mert az a cél, hogy a BVSC fiatalokkal képviseltesse ott magát. Van két ikonunk, Jakab János és Molnár Krisztián, akikre a gyerekek felnéznek, ők pedig továbbra is velünk maradnak és segíthetik a fiatalokat az edzéseken.

A versenyszerű sportolás mellett rengeteg korosztály megfordul a BVSC asztalitenisz csarnokában. Nekik mik a lehetőségeik?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az újoncoktól a szeniorokig minden korosztályban versenyeztethetjük csapatainkat. De a termet biztosítjuk azoknak is, akik akár csak hobbi elfoglaltság szintjén szeretnének játszani. Őket 6-8-ig várjuk ide a BVSC-be. Hétfőn, szerdán és pénteken délelőttönként pedig a nyugdíjasok veszik birtokukba a termet. Úgyhogy eléggé széleskörű itt az élet, de a jövőben még az is a tervek között szerepel, hogy amikor nem használjuk a termet, akkor az irodai dolgozók is kikapcsolódhassanak itt egy kis mozgással, hogy a sportágat a legszélesebb körben népszerűsítsük. Tehát vannak kihívások a jövőben is.

Sok sikert kívánunk ezen az úton!