Hamarosan elkezdik a felkészülést a 2024/25-ös szezonra a női labdarúgó szakág csapatai is, élükön az NB II-es gárdával. A kispadon viszont több korosztályban is új edző irányít majd!
Zaklatott évet zártak a korosztályos együttesek, de ne felejtsük, hogy nagyon nehéz helyzetből indult neki a szezonnak a legkisebbektől felfelé, a Bursi Gábor, Szarka Zoltán, Illés Panna, Szűcs Richárd vezette edzői team. Állandóságot a ¾ pályás Soós Olivér által irányított csapat mutatott, hiszen itt a játékosok zöme már hosszabb ideje együtt játszik.
A korábban csapatostul távozó edzők után, gyakorlatilag minden korosztályban az alapoktól, értsd a toborzástól kellett építkezni, így vérmes reményeink nem lehettek az eredmények terén, már az is öröm volt, hogy minden korosztályban, különösképpen a felnőtt NB II-ben is ki tudott állítani csapatot a klub.
A vezetés úgy döntött, hogy a hölgyeknél a 2024/25-ös szezon három edzői kézben fog összpontosulni. A női szakág két legkisebb korosztályát Füzyné Görög Angelina irányítja, az U19-es csapatot, a ¾ pályás együttes mellett Soós Olivér edzi, az NB II-es csapat új vezetőedzője pedig Szarka Zoltán lett. Mindhárom edző komoly fába vágta a fejszéjét, de elhivatottan várja az új kihívásokat.
Felnőtt csapatunk újabb komoly átalakulás előtt áll, és mostantól a tavalyi U16-os női korosztály edzője Szarka Zoltán viszi tovább a munnkát. A BVSC kötelékébe immáron 4. éve tartozó, és eddig jobbára a fiú utánpótlásban, főként U14-es, U16-os korosztálynál tevékenykedő edző azonban a női labdarúgásban sem ismeretlen, hiszen korábban dolgozott már a női NB I-ben bronzérmes DVTK felnőtt korosztályánál másodedzőként. Zolinak nagyon konkrét elképzelései és tapasztalatai vannak tehát arról, hogyan építené fel a piramis csúcsaként működő felnőtt csapatot. A fiatal játékosok képzése számára nagyon fontos tényező, és a BVSC-s munkájában eddig büszkeséggel tölti el, hogy hozzájárulhatott több játékos akadémiai szintre történő eljutásában, hiszen Nagy Máté a Vasashoz, Andrejszki Benjámin a Kispesthez került, és az MTK-t erősítő Kovács Zsófi is egy évig az általa vezetett fiú csapat edzéseit is látogatta.
Azt gondolom teljes mértékben átültethető az a szakmai munka, főleg a felső szekcióban tanultak, a női labdarúgásba is, mint ami a fiúknál a képzésben szerepelnek. A legnagyobb különbség a lányoknál a tempóban és sebességben van, így arra kell törekedni az edzéseken, hogy ritmusában és intenzitásában fejlesszük őket a hétköznapokban.
Amikor felkértek erre a feladatra mi játszódott le benned, hiszen újabb és sokadik újrakezdés veszi kezdetét a felnőttcsapatnál, tehát nem nevezhető irigylésre méltónak a helyzeted?
Nekem megtiszteltetés, hogy ebben a kluban dolgozhatok, és hogy NB-s felnőtt csapat irányítását bízták rám. A cél az, hogy egy olyan közösség jöjjön össze, ahol szeretnek a játékosok edzésre járni, lássanak maguk előtt egy olyan szakmai munkát, ami miatt az legyen az érzésük, hogy érdemes akár heti négy edzésen is részt venni. Hiszek abban, hogy a BVSC is tud építeni egy olyan utánpótlást, ahol a játékosoknak célja lesz, hogy eljussanak magasabb szintre, és ugyanakkor büszkeség, hogy ezt az egyesületet képviselhetik. Várhatóan sok játékos vesz majd részt az utánpótlásból a nyári felkészülésünkön, és az itt maradókkal együtt alkotják a csapatot. Tisztában vagyok vele, hogy egy hosszú folyamat lesz ez az építkezés, amit, ha egyszer végig járunk, örömteli is lehet, de egyelőre mindenkitől türelemre és munkára lesz szükség.
Eredményesség és képzés, ez a kettő, hogy fér meg egymás mellett?
Speciális helyzetben vagyok, hiszen a felkerülő fiatal játékosoknál elsődleges a képzés, hogy egyre jobbak legyenek, míg a felnőtt játékos már nyerni szeretne, így egy ilyen kettősség biztosan lesz, erre mondtam az előbb, hogy az eredménycentrikus edzői énemnek türelemre lesz szüksége. A képzés hatására mire felnőtté válnak a játékosok, addigra kell, hogy megjelenjen náluk az, hogy tudnak nyerni, mivel azonban nem profi csapatról beszélünk, ezért minden játékost külön-külön kell kezelni.
Akkor az most nem ildomos, hogy helyezést jelöljünk meg célként, mint tavaly, amit azután nem sikerült elérni a csapatnak?
Mindenki szeret nyerni és akiknek van tapasztalatuk, múltjuk, velük lehet eredményben gondolkodni, a mi helyzetünkben viszont irreális célokat nem szabad kitűzni. Mivel egy nagyon fiatal csapat leszünk, a fejlesztés a célunk, hogy elterjedjen az, hogy itt a klubnál jó szakmai munka folyik és érdemes ide igazolni. Szeretném, hogy azok a fiatalok, akik úgy érzik, hogy szintén nagy múltú, de eredményesebb kluboknál, Fradi, MTK, Vasas, Újpest nem kapják meg a lehetőséget, ők úgy gondolják, hogy érdemes idejönni, bemutatkozni az NB II-ben és ha ügyes és karakteres játékos az illető, akkor ki fog tűnni, és ez is lehet egy út a visszafelé áramlásba akár az NB I-be. A mi célunk egy stabil bázis, egy szerethető közösség, és egy fejlődő közeg kialakítása, ahol a fiatalok és idősebbek tudnak együtt dolgozni, és bátran jönnek ide a játékosok.
Ha egy év múlva leülünk beszélgetni, akkor mivel lennél elégedett?
Azzal, ha kialakulna egy olyan társaság, amelynél nem azt kell nézni, hogy ki megy el, hanem azt, hogy ki jön még azokhoz, akik maradni szeretnének. Be tudtunk építeni fiatal játékosokat, olyanok is pályára léphettek az NB II-ben, akik épphogy betöltötték a 15. életévüket, az egy jó üzenet a női labdarúgás számára, jó üzenet a BVSC-nek. Amit soha nem szabad feladnunk, az pedig a hitünk. Elindulunk most egy rögös úton, amelyre mondhatom, hogy életem egyik legnagyobb kihívása.
A női szakágban megszakítás nélkül legtöbb ideje dolgozó Soós Olivér, egyben a legfiatalabb edző is, hiszen, 24 esztendősen harmadik szezonját kezdi majd el a ¾ pályás csapattal és emellett debütál az U19-es csapat élén is. Olivér kötődése megkérdőjelezhetetlen, hiszen korábban több mint egy évtizedet töltött el a BVSC utánpótlásában, fiatal korát meghazudtoló határozottsággal vezeti a tavalyi évben a felsőházi rájátszásról éppen csak lemaradó együttesét.
Sose gondoltam, hogy ennyi idősen a női szakágnál már több éves tapasztalatom lesz, de én itt nőttem fel, 6-7 éves koromtól a BVSC-ben játszottam, és játékosként az elmúlt éveket leszámítva, itt is futballoztam. Az, hogy itt megkaptam a lehetőséget, hogy elkezdjem az edzői pályát, megtiszteltetés, és ugyanakkor nagy kihívás is. Jövőre ráadásul az U19-es csapattal is bővül a feladatköröm, szezon végén már tartottam edzéseket nekik és ott voltam a meccseiken is, vagyis nagyjából ismerem őket, és szeretném, ha ebben a szezonban, magasabb szintű futballt tudnánk bemutatni és ez a tavalyinál jobb eredménnyel is párosulna, kemény meló lesz, de állok elébe.
Adódik is a kérdés, hogy tudod szétválasztani a két feladatot és melyik a hangsúlyosabb?
Zömmel ismerik amúgy egymást a két csapat tagjai, közös edzés, vagy most nyáron a közös játékok alkalmával a fiatalok is jól beilleszkedtek. A ¾ pályás csapat többnyire rutinos játékosokból áll, hobbicsapat, és élvezem, hogy anno ők kértek fel, segítsek nekik a munkában. A bizalom szerintem töretlen és ez eredményekben is látszódik, mert azt vallom, ha nincs cél, akkor nincs miért küzdeni, és akkor eredmény sincs. Ők pedig beálltak a sorba, elkezdtek hinni a munkában, hogy tudnak fejlődni tudásban, én pedig általuk tudok fejlődni edzőként. Az U19-es csapattal is így vágok bele a közös munkába, a többségnek a második szezonja lesz itt, fiatalok, zabolátlanok, és igénylik azt, hogy a tavaly elkezdett alapokat, magasabb szintre tudjuk emelni, én pedig abban bízom, hogy tovább tudom őket tanítani, és a szezon végére tovább bővül majd a tudásuk.
Érdekes lesz látni, hogy életkorban lesz, egy hozzád közelebb álló csapat, és lesznek az idősebbek, akik közül vannak, akik közel kétszer annyi idősek is, utóbbi a közös munkában nem jelentett problémát?
Igen én is hallottam, és láttam is olyan edzőt, aki szintén fiatal volt, mint én, és életkorban egy idősebb csapatot vitt, és gyakorlatilag megették őt a játékosok. Ebben a helyzetben ennek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, amit én az első perctől éreztem a részükről, és ez nyilván annak szól, hogy van egy közös érdek, közös cél, és ezért dolgozunk, ami eddig jól működik, és biztos annak is köze van ehhez, hogy próbálok elég határozott lenni velük is.
A határozottságról jut eszembe, volt olyan szezonod a BVSC-ben is, amikor 15 sárga és 2 piros lapot gyűjtöttél és biztosan nem mindet szövegért kaptad, ahogy látom ezt a karakterességet az edzői munkádba is átviszed.
Természetesen a keménységet preferálom, és az edzéseken, meccseken sem szoktam vattába csomagolni a játékosaimat, hiszen nem tudok kibújni a bőrömből, gyorsaságra, taktikai fegyelemre és a párharcokban keménységre tanítom őket, különben megesz bennünket az ellenfél. A pályán valóban volt, hogy fegyelmezni kellett engem a játékvezetőnek, de inkább az a hangsúlyos, hogy azt a tudást, amit én kaptam az edzőimtől, azt szeretném átadni, hogy ők a meccseken, a különböző szituációkat minél gyorsabban átlátva, jó döntéseket hozzanak. Azt szeretném, ha egy év múlva, de akár már szezon közben is, kerülne ki ebből az U19-es csapatból több olyan játékos is, aki az NB II-ben megállná a helyét. Átérzem a felelősségét annak, hogy két csapatot is irányítok.
És el is bírsz ennyi lánnyal?
Reméljük a legjobbakat, azután majd év végén leülünk és újra megbeszéljük, de szerintem ezzel nem lesz gond.
Klubunk legifjabb hölgyszekciói az U14 és U16-os csapat, Füzyné Görög Angelinához tartozik. A BVSC-s berkekben Anzsinak becézett edző már zsinórban 8. szezonját kezdi a klubnál, de nem kellett ennyi idő ahhoz, hogy messze földön híres süteményeivel sikert arasson a BVSC különböző hivatalos és kötetlenebb összejövetelein is. A korábban kapusként nagypályán és futsalban is NB I-ig jutó edző, játékosként Chilében még utcai foci vb-n is járt, csapatkapitányként képviselve a magyar színeket.
Cukrász a szakmám és szeretek is ennek a szenvedélyemnek hódolni, de a sport mindig része volt az életemnek. Örülök, ha sikere van a süteményeknek, de azért nem ez fogja játszani a főszerepet majd a csapataimnál a hétköznapokban. A labdarúgás megkedveltetése a fiatalokkal, ez a legfontosabb.
Az elmúlt éveket fiúknál, és a kicsiknél töltötted, de korábban már dolgoztál a lányoknál, hogy készülsz a mostani visszatérésre?
Három év után térek vissza ismét a lányokhoz. Akkor az alapoktól kellett kezdeni az építkezést és a helyzet most sem változott az U14-es korosztálynál. Szeretnék új lányokat bevonni és felépíteni egy olyan rendszert, amivel hosszú távon megalapozhatjuk a klub utánpótlás nevelését a női szakágban.
Az elmúlt években többször volt már hasonló újrakezdés, amikor például távozó edzők, teljes korosztályokat vittek el. Hogy látsz munkának ezúttal a lányoknál, főkét, hogy két korosztályod is lesz?
Szerencsére ez a két korosztály egymásra épül, így ebben problémát nem látok, a versenyeztetésben, vagyis a bajnokságokban való szereplést viszont, kétségkívül össze kell majd hangolni. Az U14-nél egy nagyon komoly toborzói és tanítói szerep lesz az, ami rám hárul, és ez nem megy másképp, el kell menni az iskolákba és bevonzani a lányokat, hogy kedvet kapjanak a focihoz, meg úgy egyáltalán a sporthoz. Az elsődleges feladatunk, hogy megszeressék a lányok a sportágat, örömüket leljék a játékban és ez sikerélményhez vezesse őket. Az U16-os csapatnál már támaszkodhatunk arra a csapatra, amit tavaly Szarka Zoli felépített, és ez a munka tavasszal bizonyította, hogy sikeres volt. Reméljük újra lendületet kap a klubban a női labdarúgás, szélesíteni tudjuk a merítési lehetőséget, úgy gondolom, hogy elszántságnak és elkötelezettségnek nem vagyunk híján.
Ez lesz tehát a felállás a 2024-25-ös szezonban a BVSC női labdarúgó szekciójában. Minden résztvevőnek, edzőnek, játékosnak eredményes felkészülést és sikeres szezont kívánunk.
Léderer Ákos
