Kós Hubert a döntőben kárpótolta edzőjét, hogy ne legyen harag közöttük

Kós Hubert a döntőben kárpótolta edzőjét, hogy ne legyen harag közöttük

A hétvégén Kós Hubert 1:35.69-es idővel Ryan Murphy 2016-os csúcsát adta át a múltnak 200 yardon, így össz-amerikai egyetemi rekorddal diadalmaskodott. Világbajnok hátúszónk a csúcs hátteréről is mesélt, valamint elárulta, hogy teher-e neki, hogy sokan Párizsban is kiemelkedő eredményt várnak tőle!

Kezdjük azzal, hogy mit jelent az Egyesült Államokban, ha az ember össz-amerikai egyetemi rekordot úszik, ráadásul egy 8 éves csúcsot dönt meg?

Ez egy elég nagy dolog. Nyilván nekem egy új élmény, mert az egyetemi úszást csak 1,5 éve kezdtem el és hozzá kellett szoknom, hogy rövid a medence. Kellett ez az időszak az akklimatizálódáshoz, de így, hogy beleszoktam ebbe a rendszerbe, könnyebben ment sokkal ez a verseny és egy ilyen remek eredménnyel koronáztam meg a teljesítményemet. Ezt mondhatjuk úgy is, hogy világrekord. Ez az első világcsúcsom, mivel ez yardos medencében a valaha volt leggyorsabb 200-as hátúszás.

Ez mindenképpen dicséretreméltó, de mennyire dicsért meg edződ, Bob Bowman?

Reggel mondta, hogy nem kell meghalni az úszásban, mert az szinte biztos volt, hogy bejutok a döntőbe. Tudtuk, hogy később lesz lehetőségem nagy időt úszni. Aztán az első 100-on gyengébb időt értem el, mint a második százon. Úgyhogy negatív „splitteltem” a második százat, mi ezt így hívjuk. Ezzel, hogy a második százam lett a jobb, el is altattam az egyik kaliforniás versenyzőt mellettem és így ő nem került be a döntőbe, mert azt hitte jó időt megy, aztán kiderült, hogy mégsem. Bob annyira nem örült amikor kijöttem a vízből és mondtam neki, hogy sikerült ez a negatív split. Így délután muszáj volt megmutatnom magamat neki, hogy ne legyen nagyon harag.

Azért volt utána dicséret is a részéről egy ilyen világcsúcs után?

Én is tudom, hogy ebben azért még bőven van, mert sok hibát követtem el. De a végén azért azt mondta, hogy „Good work!”, azaz jó munka volt. Aztán megkérdezte tőlem, hogy elaludtam az első 100-on délután? Mert én az utolsó 50-en döntöttem meg azt a csúcsot. Nem gondolta senki az első 150 yard után, hogy meg fogom tudni ezt csinálni, mert lassabban kezdtem, mint gondoltuk.

Egy ilyen szép csúcs után jár valami pihenő?

Nem, inkább belevágtunk egyből a munkába, mert nagyjából két hét múlva lesz az NCAA. Az a fő egyetemi versenyünk. Egész évben az olimpia mellett erre is készültünk. Úgyhogy nagyon várom azt a megméretést is. Az még 25 yardos medencében lesz, utána pedig már csak 50 méteresben fogok versenyezni.

A következő viadalon mi a cél számodra?

Nyilván jó lenne egy egyéni csúcs, ami már új világrekordnak számít. De azt tudni kell, hogy van még egy olyan úszó – aki egyébként pont abban az egyesületben úszik, mint az előző rekorder Ryan Murphy –, aki szintén nagyon jó lehet ezen az egyetemi bajnokságon. Természetesen nem írom le a többieket, mert akár az időt is megdönthetik és engem is megelőzhetnek. Úgyhogy nagyon észnél kell lenni és jól kell teljesíteni, hogy megtartsam ezt a rekordot és nyerjek is.

Legutóbb decemberben beszélgettünk. Azóta eltelt pár hónap, volt egy világbajnokság is. Egyre inkább közeledik az olimpia. Mennyire van már a fejedben Párizs?

Igazából már amikor tavaly Fukuokába repültem, akkor is a gondolataimban ott volt Párizs. Hiszen azért jöttem ide ki Amerikába, hogy kijussak az olimpiára és jól szerepeljek ott. Nem mondom azt, hogy bemelegítés volt a vb, mert nyilván az is egy hatalmas verseny volt, ahol jól kellett szerepelni. Viszont szerettem volna megnézni, hogy milyen esélyeim lesznek Párizsra nézve. Nagyon pozitív volt, amit Fukuokában csináltam, azóta pedig ez az érzés növekedett bennem, ahogy az olimpia közeledik. Így fekszem le esténként és így kelek fel reggel, hogy egyre közelebb van Párizs. Nagyon várom, hogy eljöjjön az a nap, hogy ott el tudjak indulni.

Az teher számodra, hogy a jó eredményeidnek hála többen is szép sikereket várnak el tőled Párizsban?

Nem teher, amiben azért az is segít, hogy itt vagyok kint és nem otthon. Így nem vagyok közel ezekhez az elvárásokhoz. Én mindig úgy mentem oda a versenyekre, hogy saját magam fogalmaztam meg elvárásokat, így mindig tudtam, hogy én mit szeretnék elérni. Ebben sokat segített Bob is, hogy úgy menjünk oda minden versenyre, hogy lépésről lépésre haladjunk. Mindig háromszor kell leúszni a számot az olimpián, a vb-n is ez volt a recept. Így mindig a következő úszásra kell fókuszálni.

Sok sikert kívánunk ehhez!

Hortobágyi Tibor

Fotó: Peter H. Bick

Image

Elérhetőségek

Titkárság: +36 30 273 14 26

Uszodai pénztár: +36 30 528 0768

Konditerem: +36 30 019 5259

Sajtó / média: sajto@bvsc.hu

Adatvédelem

SimplePay