Kettős szerepkörben – interjú Doroszlai Vandával
Doroszlai Vanda női vízilabdacsapatunk remek kapusa, de ettől a szezontól más szerepkör is vár rá klubunknál. Többek között új munkájáról és a labdarúgás szeretetéről is beszélt honlapunknak, valamint azt is elárulta, hogy tekint a válogatottságra…
Még van egy hónap a bajnokság kezdetéig, hogy halad a felkészülésetek a szezonra?
Két-három hete már szinte teljesen együtt edzünk az ifi csapattal kiegészülve. Voltak változások a keretben, de azért a keménymag itt maradt. Már nagyon várjuk a rajtot.
A te életedben is voltak változások, hiszen már nem csak a vízben és a kapuban segíted a BVSC-t, hanem a labdarúgóknál is dolgozol. Mit kell tudni erről a szerepedről?
Sikeresen elvégeztem a gazdasági egyetemen a pénzügy és számviteli szakot, és úgy gondoltam, ha már nem tanulok, akkor a vízilabda mellett azért valamit elkezdek dolgozni. A klubszinten való sportolást már nem éreztem elegendőnek, így jött az ötlet, hogy megkérdezzem, lenne-e itt valami lehetőség. Aztán szóltak, hogy a labdarúgóknál tudnék 4 órában dolgozni és adminisztratív feladatokat kellene ellátnom. Ez teljesen kiegészíti a vízilabdát, valamint foglalkozom olyan dolgokkal is, amiket tanultam. Ez pedig nagyon fontos nekem, hogy lesz egy kis munkatapasztalatom.
Hogy tetszik eddig a munka világa?
Júliusban kezdtem el a munkát és ugye a fociban is ebben az időszakban voltak az átigazolások, így sok új ember jött, ezért eleinte nehéz volt belerázódni és megismerni mindenkit. Azonban most már úgy érzem, ki fogom alakítani azt a rendszert, amiben tudok dolgozni.
Mennyire tudják rólad, hogy női vízilabdacsapatunk egyik kapusa vagy?
Teljesen képben vannak vele és beszéltük is, hogy régebben a különböző szakosztályok között szorosabb kapcsolat volt, most viszont már kevésbé ismerjük egymást. Úgyhogy az a terv, hogy a labdarúgók is járnak majd ki női és férfi vízilabda meccsekre, mi pedig az ő találkozóikra.
Korábban milyen kapcsolatod volt a labdarúgással?
A párom Real Madrid szurkoló és innen jött, hogy én is az lettem, de most már a tv-ben is egyre több focit nézek. Minden labdasportot szeretek egyébként. De így, hogy a labdarúgóknál dolgozom a jövőben valószínűleg egyre több meccset fogok nézni.
Akkor lassan akár szakmai tanácsokat is adhatsz majd…
Már vicceltek ezzel a fiúk, hogy majd ott leszek a videóelemzéseken, de azért ez teljesen más, mint a vízilabda. Arról egyébként már beszélgettünk, hogy rögzítjük mi a meccseket. Nálunk ez úgy működik, hogy külön szedjük a támadásokat és védekezéseket. Ez viszont a fociban kevésbé működőképes, mert ott folyamatosan megy a játék.
Visszatérve kicsit a vízilabdára, ezek szerint nem akarsz elszakadni a sportágtól?
Semmiképpen sem, mert nagyon szeretek vízilabdázni. Egész életemben ezt csináltam. Edzőnk, Petrovics Mátyás is mindig mondja, hogy azért jobb sportolónak lenni, mint reggel 8-tól délután 4-ig dolgozni. Azért is maradtam itt, mert mindig is BVSC-s voltam, itt kezdtem el vízilabdázni és annak is nagyon örülök, hogy a munkát is meg tudtuk oldani mellette. Most megpróbálom ezt a kettős terhelést. Remélem bírni fogom a tempót, mert a vízilabda azért egész embert kíván, a foci pedig felet.
Már kialakult nagyjából, hogy évközben hogy néz majd ki a programod és miként tudod összeegyeztetni ezt a két szereped?
A fociban igazából a tagdíjbefizetésekkel is foglalkozom, így három napot ki kell jelölnöm, amikor lehetőség van ezt személyesen is leadni. Ezen kívül határidőkre kell nyomtatványokat leadnom. Úgyhogy ki fogom találni a rendszert, hogy működjön. Valószínűleg úgy lesz, hogy délelőtt edzek, majd mindenki itt a Sport Bisztróban ebédel a csapatból. Aztán délután foglalkozom a munkával és délután vagy estére pedig visszajövök újra edzeni.
Elkezdtél most dolgozni, de azért még fiatal vagy. A válogatottság mennyire foglalkoztat még?
A kapusoknak szerintem kellenek az évek, meg a rutin. Természetesen nem mondok le róla, csak szeretnék mást is csinálni a vízilabda mellett. Ennek ellenére ugyanolyan elánnal teszem majd oda magamat az edzéseken. Úgyhogy még mindig van bennem erő és bármi lehet a válogatottságból. Ezt a sorsra bízom, én pedig dolgozom keményen.